Tarján község Képviselő-testületének 4/2007. (IV.4.)sz. Kt. rendelete Tarján község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1999. (V.3.) sz. Kt. rendeletének módosításáról és egységes szövegéről

"A demokratikus szellem és a szakszerűség együttes biztosításának egyetlen megoldása, ha a népből szabadon választott önkormányzati vezetők állnak a különféle egységek élén és jól képzett, megfelelő igazgatási gyakorlattal bíró szakemberek végzik az adminisztráció munkáját."
(Bibó István)

Preambulum

Tarján Tatabányától észak-keletre mintegy 10 km-re fekvő német nemzetiségű falu, amely a Gerecse-hegység központi medencéjében, a Szent László patak völgyében helyezkedik el. Német eredetű lakóit 1737-től kezdve Dél-Németországból telepítették ide. Tarján védőszentje Szent György. Figyelemre méltó építészeti emléke a falunak a katolikus templom, a református templom és parókia, a Szt. Rókus szobor, valamint a „Körpince”. Szemet gyönyörködtető, turisztikai szempontból lényeges természeti adottságok a Somlyó hegy, a Pes-kő barlang, az Őrhegy és a falutól keletre található Halastó. Jellemző a falu életében a szőlőtermesztés, valamint a boros gazdák évente rendezett borversenye. Komoly hagyományokkal rendelkező zenei élet zajlik a faluban. A évente megrendezésre kerülő Zenei Fesztiválon a tarjáni zenekarok mellett hazánkból és külföldről érkezett zenészek és táncosok lépnek fel. Tarján község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit. A képviselő-testület ezen elvekkel összhangban állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ).
I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1.§
  • (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tarján Község Önkormányzata
    (2831. Tarján, Rákóczi F. út 39.)
  • (2) A települési képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.
    II. FEJEZET

    Az önkormányzat feladatai és hatásköre

    4.§
    (1) Az önkormányzat feladatait, ellátási kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.(Ötv.) határozza meg.
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatellátás mértékéről, módjáról az önkormányzat határoz rendeleteiben.
    5.§
    (1) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről polgármester esetén a soron következő, rendes ülésen, egyéb hatáskörgyakorló esetén évente legalább egyszer beszámol.
    (2) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester, bizottság, helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
    III. FEJEZET

    Az önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat együttműködése

    6.§
    (1) Tarján község helyi kisebbségi önkormányzata a Tarján községi Német Kisebbségi Önkormányzat.
    (2) Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködést külön megállapodás szabályozza.
    (3) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 27.§-a alapján az önkormányzat a következő módon biztosítja a Tarján községi Német Kisebbségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit:
    a) a testületi működéshez igazodó helyiség a Polgármesteri Hivatalban biztosított
    b) a testületi működés postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatait a kisebbségi önkormányzat igénye szerint a Polgármesteri Hivatal látja el, egyúttal az ezzel járó költségeket az önkormányzat viseli.
    IV. FEJEZET

    A képviselő-testület és a nem önkormányzati szervek együttműködése

    7.§
    (1) A képviselő-testület működési területén lévő nem önkormányzati szervekkel együttműködik.
    (2) Az együttműködés elősegíti a település fejlesztését, a lakosság ellátását, az állampolgári kezdeményezések megvalósítását, a lakosság részvételét a helyi ügyek intézésében, ellenőrzésében.
    (3) Az együttműködést – a felek ilyen irányú szándéka esetén és indokolt esetben – célszerű megállapodásban rögzíteni.
    V. FEJEZET

    A képviselő-testület működése

    8.§
    (1)A képviselő-testület tagjainak száma 10 fő.
    (2) A testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községházán tartja.
    (3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
    (4) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét a képújságban közzé kell tenni, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban.
    (5) A polgármester rendkívüli testületi ülést hív össze a képviselők egynegyedének vagy a bizottság napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.
    (6) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívandók körét az 1.sz. melléklet tartalmazza.
    9.§
    (1)A képviselő-testület megbízatásának időtartamára elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.
    (2) A gazdasági program tervezetét a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.
    (3) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.
    (4) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
    (5) A munkatervhez javaslatot kell kérni:
    - a bizottságok elnökeitől,
    - önkormányzati intézmények vezetőitől,
    - társadalmi szervek vezetőitől,
    - közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől.
    (6) A munkaterv tartalmazza:
    - a testületi ülések tervezett időpontját,
    - az egyes ülések napirendi pontjainak felsorolását,
    - a napirendek előadóit,
    - az előterjesztések elkészítésének határidejét, leadásának időpontját.
    (7) A munkaterv-tervezetbe fel kell venni az Ötv-ben és egyéb jogszabályokban kötelezően előírtakat, a képviselő-testület saját határozatával előírtakat, valamint a képviselő-testület bizottságai által javasoltakat.
    (8) Az önkormányzati rendeletek, tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók előkészítésére indokolt esetben kétfordulós tárgyalási módot lehet alkalmazni. A kétfordulós tárgyalást igénylő témákban a képviselő-testület lakossági-társadalmi vitát szervezhet. A társadalmi vitákon túl a tájékoztatás egyéb formáit is igénybe kell venni (sajtó, közösségi tv, képviselői fogadónapok, stb.).
    (9) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni az 1.sz. mellékletben foglaltaknak.

    A képviselő-testület ülésének vezetése

    10.§
    (1)A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti az ülést.
    (2) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
    a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása
    b) napirend elfogadása
    c) zárt ülés bejelentése
    d) napirendenként:
    - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
    - a vita összefoglalása,
    - az indítványok szavazásra való feltevése,
    - határozati javaslatok szavaztatása,
    - a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
    - a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése
    e) a rend fenntartása
    f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása, a szavazás eredményének kihirdetése
    g) időszerű kérdésekről tájékoztatás
    h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről
    i) az ülés bezárása.
    (3) A képviselő-testület határozatképességének szabályait az Ötv. tartalmazza.

    A vita és a döntéshozatal módja

    11.§
    (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
    (2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
    (3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
    (4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
    (5) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
    (6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
    (7) Minősített többség szükséges az Ötv-ben meghatározott esetekben.
    (8) Ügyrendi kérdésekben a testület vita nélkül határoz.
    12.§
    (1)A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
    (2)A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.
    (3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
    (4) Titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

    A felvilágosítás kérés szabályai

    13.§
    (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.
    (2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
    (3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.
    (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.
    (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

    Előterjesztés

    14.§
    (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:
    - tájékoztató
    - beszámoló
    - rendelet-tervezet
    - határozat-tervezet
    (2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
    (3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, ill. az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
    (4) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet-alkotással összefüggő napirend.
    15.§
    (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:
    - az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása
    - a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk
    - a téma ismertetése
    - a jogszabályi háttérbemutatása
    - érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban
    - alternatívák bemutatása
    - anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása
    - egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt
    - határozati javaslat.
    16.§
    (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
    (2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

    Határozati javaslat

    17.§
    (1) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
    (2) A határozati javaslat részei:
    a) a határozat szövege
    b) végrehajtást igénylő döntéseknél
    - a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve
    - a határozat végrehajtásának időpontja.

    A képviselő-testület döntései

    18.§
    (1) A képviselő-testület döntései:
    - határozat
    - rendelet
    (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
    - a napirend meghatározásáról
    - ügyrendi kérdésekről
    - képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
    (3) Határozat a napirendre felvett tárgykörben hozható.
    19.§
    (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
    (2) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját. A határozatok jelölése a következő formában történik:
    Tarján község Képviselő-testületének …/…..(…hó…nap)sz. határozata
    20.§
    (1)A képviselő-testület az Ötv-ben meghatározott esetekben rendeletet alkot.
    (2) Rendelet alkotását a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző és a kisebbségi önkormányzat testülete kezdeményezheti a polgármesternél.
    (3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
    (4) Rendelet alkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
    (5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.
    (6) A rendeletek előkészítése, véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
    - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
    - lakossági közvélemény-kutatás.
    (7)A képviselő-testület egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére bocsáthatja, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
    (8) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:
    - Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés
    - helyi televízióban való közzététel.
    21.§
    (1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját. A rendeletek jelölése a következő formában történik:
    Tarján község Képviselő-testületének …/…(…hó…nap)sz. Kt. rendelete
    (2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:
    - rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével
    - rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben.
    (3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
    (4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

    Jegyzőkönyv

    22.§
    (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
    - az ülés helyét és időpontját
    - a megjelent és távolmaradt képviselők és meghívottak nevét
    - a tárgyalt napirendi pontokat
    - napirendenként az előadó és felszólalók nevét, a kérdéseket, hozzászólások lényegét (valamely képviselő kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni)
    - a határozathozatal módját
    - a szavazás számszerű eredményét, a határozat, rövidebb rendelet szövegét a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletet a jegyzőkönyv mellékletébe.
    (2) Zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
    (3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
    - a meghívót
    - a jelenléti ívet
    - az írásos előterjesztéseket
    - a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet.
    (4) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről, valamint a jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
    VI. FEJEZET

    A települési képviselő

    23.§
    (1) A települési képviselő jogait, kötelezettségeit az Ötv. szabályozza.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő köteles:
    - kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott döntésekről
    - lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni
    - a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni
    - a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
    (3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
    VII. FEJEZET

    A képviselő-testület bizottságai

    24.§
    (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
    A. (2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
    a) Pénzügyi Bizottságot 3 fővel (2.sz. melléklet és 2.sz. függelék)
    b) Családvédelmi, Egészségügyi és Szociális Bizottságot 4 fővel (3.sz. melléklet és 3.sz. függelék)
    c) Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottságot 3 fővel (4.sz. melléklet és 4.sz. függelék).
    (3) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
    (4) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor
    - dönt a bizottság elnevezéséről
    - rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról
    - meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
    (5) Egy képviselő maximum két bizottságba, egy képviselő csak egy bizottság elnökévé választható.
    (6) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
    (7) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
    (8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
    (9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
    (10) A jegyzőkönyv két példányát a bizottság 10 napon belül megküldi a jegyzőnek.
    (11) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.
    VIII. FEJEZET

    A polgármester és az alpolgármester

    25.§
    (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
    (2) A képviselő-testület az Ötv-ben foglaltak szerint társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
    IX. FEJEZET

    A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata

    26.§
    A képviselők és a polgármester, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság végzi.
    X.FEJEZET

    Polgármesteri hivatal

    27.§
    (1)A polgármesteri hivatal ügyrend szerint működik, az ügyrend az SZMSZ függelékében szerepel.
    (2) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
    (3) Tarján község Képviselő-testülete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. szerinti elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét nem biztosítja.
    XI.FEJEZET

    Társulások

    28.§
    (1)Az önkormányzat feladatai hatékony, gazdaságos és célszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
    (2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására, annak segítésére irányulnak.
    (3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ mellékletét képezik.
    XII. FEJEZET

    Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

    29.§
    (1)A helyi népszavazást a képviselő-testület köteles kitűzni, ha azt a polgármesternél a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.
    (2) A választópolgárok 10 %-ának aláírása esetén köteles a képviselő-testület a népi kezdeményezést napirendre tűzni.
    (3) A jegyző az aláírásgyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti e rendelet alapján szükséges aláírások számát.
    (4) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírásgyűjtők képviselőjét, képviselőit.
    (5)A népi kezdeményezés tárgyalására – tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.
    (6) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai:
    a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-
    b) testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek,
    c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, a kábeltv. útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
    d) a közmeghallgatást a polgármester vezeti,
    e) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok,
    f) a közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az 1977. évi I. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.
    (7) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés fontosabb szabályai:
    a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, a kábeltv. útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
    b) A falugyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat vezető állású dolgozóit.
    c) A falugyűlésről jegyzőkönyv készült, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
    XIII. FEJEZET

    Az önkormányzat gazdasági alapja

    Az önkormányzat vagyona

    30.§
    (1)Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
    (2) Az önkormányzat törzsvagyonának tételes listáját a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.
    (3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 1 M Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.
    (4) Az önkormányzat számára – likviditási gondjainak elhárítását szolgáló – gazdasági hitelt 1 M Ft-ig a polgármester vehet fel, a jegyző ellenjegyzésére. A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló hitelt a polgármester csak a képviselő-testület külön felhatalmazásával, jóváhagyásával, valamint a jegyző ellenjegyzésével vehet fel.
    (5) A megjelölt értékhatár feletti gazdálkodási hitel felvétele a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
    XIV. FEJEZET

    Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodásának ellenőrzése

    31.§
    (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
    (2) A költségvetési rendelet két fordulóban történő elfogadása esetén
    a) az első forduló főbb elemei:
    - a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
    - az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:
    - a bevételi források,
    - azon bővítésének lehetőségei,
    - a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása,
    - az igények és a célkitűzések egyeztetése,
    - a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása.
    b) a második forduló főbb elemei:
    - a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.
    (3) A költségvetési rendelet tervezetét a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.
    (4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok az irányadók.
    32.§
    Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás látja el megállapodás alapján.
    XV. FEJEZET

    Záró rendelkezések

    33.§
    (1) Az SZMSZ kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
    (2) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
    (3) Az SZMSZ 1 példányát el kell helyezni a községi könyvtárban.
    (4) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 17/2002. (XII.20.)sz. Kt. rendelet és a 14/2005. (VIII.31.)sz. Kt. rendelet.

    Tarján, 2007. március 28.

    Borsné Tolnai Mária                                                        Jelli János
jegyző                                                                          polgármester

    1. sz. melléklet

    Képviselő-testületi ülésre meghívandók jegyzéke

    1. képviselők
    2. a bizottságok nem képviselő tagja (az általuk érintett napirendhez)
    3. jegyző
    4. önkormányzati intézmények vezetői (az általuk érintett napirendhez)
    5. akit a polgármester megjelöl

    2. sz. melléklet

    Pénzügyi Bizottság feladatai

    A Pénzügyi Bizottság tevékenysége kiterjed az önkormányzat teljes gazdálkodási területére:
    - véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
    - figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását – külön tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat,
    - vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
    - részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében,
    - véleményezi a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célző testületi előterjesztéseket,
    - javaslatot tesz a polgármester bérének, jutalmának megállapítására, az alpolgármester tiszteletdíjának, jutalmának, a képviselők tiszteletdíjának és természetbeni juttatásainak megállapítására,
    - javaslatot tesz a kommunális, közüzemi díjak mértékére, közterülethasználati, bérleti, használati díjak összegére.

    A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

    3.sz. melléklet

    A Családvédelmi, Egészségügyi és Szociális Bizottság feladatai

    - megállapítja a szociális igazgatásról és ellátásokról, valamint a gyermekjóléti ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott támogatásra való jogosultságot
    - figyelemmel kíséri az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális intézmények működését, arra vonatkozóan javaslatot dolgoz ki,
    - megszervezi és lebonyolítja az idősek napját
    - elemzi az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét, a felmerülő szükségletek kielégítését.

    4. sz. melléklet

    A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság feladatai

    - képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
    - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
    - a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
    - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Polgármesteri Hivatalon keresztül,
    - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
    a) a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
    b) a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
    - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás,
    - az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.

    A bizottság saját maga határozza meg a működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

    5. sz. melléklet

    Társulási megállapodások

    - építésügyi igazgatási társulás
    - szabálysértési társulás
    - honvédelmi igazgatási társulás
    - Tarján-Vértestolna-Héreg Intézményfenntartó Társulás
    - Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás
    - Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás
    - Bűnmegelőzési Társulás Egyesület

    1. sz. függelék

    Települési képviselők névsora

    1. Fülöp István Tarján, Kossuth tér 8/a.
    2. Gröschl András Tarján, Vadász u. 25.
    3. dr. Kálmán József Tarján, Vadász u. 1.
    4. dr. Martin Mihály Tarján, Rozmaring u. 48.
    5. Marx Ernő Tarján, Ságvári u. 1/a.
    6. Mikonya János Tarján, Vadász u. 32.
    7. Miskovics Mária Tarján, Szegfű u. 1/a.
    8. Palatin Anna Tarján, Csalogány u. 5.
    9. Stréhli György Tarján, Csalogány u. 35.

    2. sz. függelék

    A Pénzügyi Bizottság tagjai

    1. Mikonya János elnök képviselő
    2. Marx Ernő tag képviselő
    3. Stréhli György tag képviselő

    3. sz. függelék

    Családvédelmi, Egészségügyi és Szociális Bizottság tagjai

    1. Stréhli György elnök képviselő
    2. dr. Kálmán József tag képviselő
    3. Miskovics Mária tag képviselő
    4. Palatin Anna tag képviselő

    4. sz. függelék

    Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság tagjai

    1. Gröschl András elnök képviselő
    2. dr. Kálmán József tag képviselő
    3. Miskovics Mária tag képviselő

    5. sz. függelék

    A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság működésének speciális szabályai

    A nyilvántartás szabályai
    1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évente kell vezetni.
    2. A Bizottság elnöke – a Polgármesteri Hivatalon keresztül – gondoskodik a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.
    3. A Bizottság a megválasztott képviselők számára a megválasztást követő 7 napon belül írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről.
    4. A tájékoztatással egyidőben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről. (Az adatszolgáltatás határideje 5 nap.)
    5. A Bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.
    6. A visszaérkezett adatszolgáltatás alapján 3 napon belül a képviselők, ill. a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:
    - a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint
    - a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.
    A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.
    7.A Bizottság gyűjti a képviselők, ill. a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.
    8. A Bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.
    9. A Bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal áttekinti a nyilvántartását és figyelmezteti azt a képviselőt, ill. a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.
    10. A Bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejártakor ellenőrzi nyilvántartását. A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget.
    11. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja. A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait a Polgármesteri Hivatal páncélszekrényében kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.
    12. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat szintén a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, azokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselői, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
    1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.
    2. A képviselő-testülethez, polgármesterhez, Polgármesteri Hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.
    3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.
    Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
    Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

    4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.
    5. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja. A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
    6. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.

    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai

    1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
    - az eljárás kezdeményezésének idejét
    - kezdeményező nevét
    - kezdeményezés okát
    - kezdeményezés elutasítására vonatkozó megjegyzéseket
    - az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját
    - az eljárás eredményét
    - az eredményről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját.

    2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:
    - a betekintés időpontját,
    - okot,
    - a betekintő nevét, minőségét,
    - a betekintő aláírását.

    6. sz. függelék

    Tarján község Polgármesteri Hivatalának ügyrendje

    Tarján község Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására „Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel egységes hivatalt hozott létre. A Polgármesteri Hivatal működését ügyrendben kell szabályozni. Az ügyrend rögzíti a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét.
    I.

    Általános rendelkezések

    1. A hivatal elnevezése, székhelye
    Tarján község Polgármesteri Hivatala
    2831. Tarján, Rákóczi út 39.
    Tel.: 34/372-613, 34/372-761

    2. A hivatal belső szervezeti tagozódása, felépítése
    - jegyző
    - igazgatási előadó 2 fő
    - gazdálkodási előadó 1 fő
    - adóügyi előadó 2 fő
    - építésügyi előadó 1 fő

    3. A hivatali munka irányításának eszközei:
    - általános szabályozó rendelkezése
    - egyedi utasítások
    - hivatali apparátusi munkaértekezletek tartása
    - egyéb polgármesteri intézkedések.

    A polgármester a hivatal működésének általános szabályait rendelkezésekkel szabályozza, a konkrét ügyek intézésére egyedi utasításokat ad ki. A jegyző rendszeres beszámoltatásával, ill. közvetlen ellenőrzésével irányítja a hivatal működését.

    II.

    A Hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje

    Munkarend:
    hétfőtől csütörtökig: 7.30 – 16 óráig
    pénteken: 7.30 – 13 óráig

    A jegyző egyes dolgozók esetében eltérő munkaidőt is engedélyezhet. Naponta 30 perc ebédszünet jár a dolgozóknak. Anyakönyvi rendezvényeket a munkarendtől eltérően munkaszüneti napokon is el kell látnia az anyakönyvvezetőnek.

    Ügyfélfogadás rendje:
    Az apparátus teljes munkaidőben minden nap tart ügyfélfogadást.

    III.

    Záró rendelkezések

    A jegyző gondoskodik arról, hogy az ügyrendet a hivatal dolgozói megismerjék.

    Tarján, 2007. március 28. 

                                                                     Jelli János
                                                               polgármester